A MUNKAVÁLLALÓK TIZEDE IDÉN ELŐSZÖR NEM KAPOTT SEMMILYEN BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁST

A Nemzeti Utalvány több mint 1200 fő megkérdezésével készített cafeteria-kutatása szerint nyáron az iskolakezdés jelenti az egyik legnagyobb kiadást a családok számára

A magyar munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeresen béren kívüli juttatásban, egytizedük azonban idén nem kapott cafeteriát munkáltatójától a pandémia és a gazdasági visszaesés miatt – derül ki abból az átfogó online kutatásból, amelyet a Nemzeti Utalvány készített el, több mint 1200 fő megkérdezésével. A munkavállalók számára az elmúlt időszakban azok a juttatások értékelődtek fel, amelyeket mindennapi szükségleteikre fordíthatnak – a nyári szezonban például az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások fedezésére.

A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos preferenciák jelentősen módosultak idén: a piac és a törvényi szabályozás 2021-es változásai, valamint a pandémia okozta kihívások új helyzetet teremtettek munkaadók, munkavállalók és beváltóhelyek számára egyaránt. A Magyar Utalvány Zrt. ezért idén tavasszal átfogó online kutatást indított a hazai cafeteria-piac, és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos aktuális felhasználói igények feltérképezésére.

Magyarországon jelenleg 4,3 millió ember élhet az utalványok adta lehetőségekkel, így motivációik, elvárásaik megismerése a belföldi gazdaság fellendítése szempontjából is kulcsfontossággal bír.

Ki kap és mennyit?

Az átfogó kutatásban több mint 1200 munkavállaló vett részt, fele-fele arányban férfiak és nők. A megkérdezettek 44 százaléka a közszférában dolgozik, 39 százaléka a versenyszférában, 17 százaléka pedig a nonprofit szektorban. Kétharmaduk nyilatkozott úgy: nem elégedett a kapott cafeteria mértékével.

A megkérdezett munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeres béren kívüli juttatásban, a legtöbben 100 ezer és 200 ezer forint közötti összegben. A válaszadók 10 százalékát érintették személyesen is a munkáltatóik járványhelyzet miatti megszorításai: ők idén először semmilyen béren kívüli juttatásban nem részesültek. Azok közül pedig, akiknek idén is jutott cafeteria, 9 százalékuk kapott kevesebbet, mint a korábbi években” – összegzi az eredményeket Ferenczi Róbert, a Magyar Utalvány Zrt. vezérigazgatója.

Mire költjük a béren kívüli juttatásainkat?

Bár a nyitottabb kérdésekben szinte minden költési cél találkozott a kitöltők preferenciájával az óvoda térítésétől a közlekedési támogatáson át az egészségpénztári hozzájárulásig, a konkrét felhasználási

területekre irányuló válaszlehetőségekből 3 mégis kiemelkedett a mezőnyből: az élelmiszer (31,5%), a ruházat (12,6%) és a műszaki cikk (10,6%).

„A munkavállalók több mint fele elsősorban a mindennapi szükségletei fedezésére fordítja béren kívüli juttatásait is. Csupán a válaszadók negyede fedez olyan költségeket ebből a juttatásból, amelyekre amúgy nem költene” – fogalmaz Ferenczi Róbert.

A pandémia okozta gazdasági válság idején tehát különösen felértékelődött a munkavállalók számára, hogy a béren kívüli juttatásaik is kézzelfogható segítséget jelentsenek a mindennapi kiadások fedezésében. Nyáron például az iskolakezdésben is, amely a legtöbb család esetében komoly kiadást jelent. A válaszadók többsége szerint az ezt támogató cafeteria-elem, például egy iskolakezdési utalvány jelentős segítség a családok számára, hiszen azonnal elkölthető a boltban olyan eszközökre, amelyekre szükség van a gyermekek oktatásához. A csekély értékű utalvány formájában adható juttatás további előnye, hogy csupán 37,76 százalékkal adózik, szemben a bér jellegű kifizetés 75,94 százalékos közterhével. Nem terheli társadalombiztosítási járulék, és alacsonyabb a szakképzési hozzájárulás, a szocho és az szja mértéke is.

Az értékek a számok mögött

A legtöbben (37%) egy 3-5 elemből álló kosárból válogathatják össze a saját cafeteria-elemeiket, míg a munkavállalók negyede fixen rögzített juttatásokat kap, melyeket jellemzően saját hatáskörben (85%), de a család szükségleteit is fedezve használnak fel. Emiatt a beváltóhelyek kiválasztásánál számukra két szempont bír kiemelt jelentőséggel: az ott elfogadott utalványok köre (37%), valamint a beváltóhely kínálata (32%).

A válaszadók több mint fele jelölte igaznak azt az állítást, hogy a cafeteriát olyan bónuszként értékeli, amely mind a munkahelye iránti lojalitását, mint a munkavégzésre irányuló motivációját képes növelni.

A kutatás tehát a munkaadók számára azt is megerősítette, hogy a megfelelő cafeteria-megoldások nemcsak költségeiket optimalizálhatják, hanem employer branding céljaikat is hatékonyan szolgálhatják.

A Nemzeti Utalványról

A 100 százalékban magyar tulajdonú Magyar Utalvány Zrt. terméke, a Nemzeti Utalvány csekély értékű ajándékutalvány formájában évente egyszer adható kedvezményes adózással a munkavállalóknak és közvetlen hozzátartozóiknak, a minimálbér 10 százalékáig.

Kézzelfogható juttatásként a papír alapú utalványt a munkavállalók napi szükségleteikre költhetik, többek között élelmiszerre, műszaki cikkre vagy ruházatra. A Magyar Utalvány Zrt. a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) stratégiai szövetségeseként már több mint 3000 beváltóhelyi partnerrel rendelkezik Magyarországon.

A csekély értékű ajándékutalványról

A cafeteria-juttatásként adható csekély értékű ajándékutalvány összege idén évi 16 700 forint. Mindössze 37,76 százalékkal adózik, szemben a bér jellegű kifizetések 75,94 százalékos közterhével – így a munkaadók számára számottevő megtakarítást jelent. További előnye, hogy felhasználása kiterjeszthető: nemcsak a munkavállalónak, hanem a jogviszonyon keresztül közvetlen hozzátartozóknak is adható.

Bővebb információ: press@nestcom.hu